Boldog karácsonyt! :)

Szánom-bánom, de idén nem hoztam semmi "meglepetést" karácsonyra, üres kézzel (és néhány ritkaidétlen karácsonyi pulcsiba bújtatott, fagyöngy alatt puszilkodó képzeletfiúval :)) kívánok nagyon-nagyon boldog ünnepeket minden erre tévedőnek. ♥♥♥ 

Félelem

Háború. Nemtudommiez.

17

Komolytalan kis rögtönzés, Roxfort, Tekergők. Sirius nagykorúvá érik – vagy mégsem. :D

Nagyon boldog, Remus-ölelésekben és James-nevetésben gazdag 59. képzeletszületésnapot, Sirius! ♥

((Abszolút frissen, tanulás közben készült bigyó – ha elgépelést vagy hiányzó szavakat láttok, vagy valami nagyon hülyén van megfogalmazva/nagyon nem világos, sikítsatok. :$))

[Update: Kitettem egy szavazásszerű visszajelzési lehetőséget minden történet alá - nyomkodjatok nyugodtan. :D]

"... minden nap halloween"

Három halloween – és még sok másik. Roxfort és Roxfort után, háborúemlítés, mozizás, és az az éjszaka.

(Szégyellem magam, mert erre az alkalomra (ezekre az alkalmakra, mert Sirius szülinapjára valószínűleg nem lesz már időm pötyögni semmit :() illett volna valami mélyebb bigyót hozni, de csak ennyire futotta, ez is utolsó pillanatos rögtönzés volt. Bocsánat. :()

Emlékbuborékok 1-2 (töredékek)

Ez elvileg egy kisregény lett volna a Jamesék esküvőjétől egészen Harry keresztelőjéig terjedő időszakról.

Ez gyakorlatilag egy kisregény lett volna Sirius hajáról (téves infón alapuló kisregény ráadásul: úgy emlékeztem, hogy Siriusnak a Jamesék esküvőjén készült fotón volt rövid a haja, de azóta utánanéztem, és kiderült, hogy nem azon, hanem a főnix rendjés fényképen. :$).

Valójában ez egy olyan kisregény, ami sosem fog megszületni, mert 4-5 éve nem haladtam vele, és már motivációm sincs, hogy megírjam olyannak, amilyennek eredetileg terveztem. Néhány rövidke töredék-jelenetke készült el belőle csupán - ezeket most összeszedtem, sorba rendeztem, kicsinosítottam kicsit, hátha találtok bennük valamit, ami elgondolkodtat a fiúk kapcsolatáról, vagy netalántán tetszik. :)   

Jövőtervek

Roxfort. Tekergők, Regulus, suli utáni tervek, háborúemlítés.

Lehetett volna

FFXV, Ignis/Noctis, nagyon OOC karakterek minden szempontból - Iggyt pl megpróbáltam első körben kacifántosan... izé, választékosan beszéltetni, de magyarul annyira komikusnak hat szerintem, hogy inkább átírtam/leegyszerűsítettem. ^^"

Limonádé

Final Fantasy XV, Prompto/Noctis, kb 15-16 évesen, OOC-n. Első csók, vagy valami olyasmi.

Túl

Roxfort, este, leckekörmölés.

When dawn breaks... (you'll know it.)

Final Fantasy XV, Ignis/Noctis, OOC.
 

Helyzetjelentés

Újra írok. Olyan fiúkról, akik senkit nem érdekelnek és akikkel bánni sem tudok, de kell a nyomi kis lelkemnek hogy képzeletvilágokban kalandozva képzeletfiúk képzeletszerelmeiről ábrándozzak. Lényeg, hogy a blog egyelőre újra nyitva lesz, Final Fantasy XV és Remus/Sirius (nem tudok elszakadni tőlük, bocs) bigyók várhatóak meghatározatlan időközönként, illetve szeretnék a nyáron végre hozni egy új részt az évek óta hanyagolt Voldemort-paródiához, ami mostanra valószínűleg már szintén nem érdekel rajtam kívül senkit, de furdal miatta a lelkiismeret. Nagyölelés mindenkinek, aki néhanapján még betéved ide. :) 

szünet/vége

Egy darabig biztosan nem lesz itt semmi - avagy igen, célt ért a másfél éve húzódó gyűlölet- és lejáratóakció, mely szerint egy "írni nem tudó", "karaktermeggyalázó", "Remie-másoló", "rövid kis semmiségeket írogató", "Wolfstar community romboló" szaralak vagyok. Az idézetek forrásainak üzenem, hogy lehet örülni.

Anno egy hatalmas magánéleti tragédia és traumasorozat és a velejáró lelki bajok elől menekültem a fanficekbe. Arra persze nem volt elég ez a kis képzeletvilág, hogy rajta felkapaszkodva kimásszak a gödörből, de legalább egy csendes, biztonságos, gyakran mosolygásra okot adó kis kuckó volt, ahol olyan kedves szavakat kaptam Tőletek, amiket sosem hittem volna, hogy valaha hallani/olvasni fogok, és amikről továbbra se merem hinni, hogy megérdemeltem őket, de - pont ezért is - nagyon-nagyon szépen köszönök mindent. ♥ 

Aztán jött pár idióta kislány a kétszínű, elmebeteg tyúkanyójuk vezérletével, és szépen elérték, hogy legalább akkora szorongást jelentsen már az írás is, mint amivel minden nap küzdök a valóságban is. Oda a biztonságos, szerető kis képzeletvilágom, gyomorgörcs minden egyes bepötyögött szó, pánikroham minden egyes közzétett történet -- alig van már belőlük az utóbbi időben, ezt biztosan észrevettétek. :( Rettegek, ha azt látom, hogy új hozzászólás érkezett, vagy csak kiemelkedően magas az aznapi látogatók száma az oldalon. Nem tudok a történetkéimről beszélni - még akkor sem, ha pozitív, csupakedvesség, csupaszeretet kommentekre kellene válaszolnom. Másfél éve tartozom több levéllel - nem felejtettelek el Titeket, kitartóan imádlak Titeket, és tudom, hogy hihetetlen, de egy ennyire szorongós kis nyomi vagyok, aki hónapok óta csak annyi választ tudna magából kipréselni, hogy "Köszönöm. ♥ Hogy vagy? :)". Ezt meg szégyellem elküldeni válaszul arra a sok-sok kedvességre, amiket Tőletek kaptam. Ne utáljatok nagyon. :(  

Lényeg, hogy egy ideig fölösleges idejönni, viszont fel lehet iratkozni oldalt a hírlevélre - aztán majd kiderül, hogy egy új fic, vagy egy végleg vége poszt következik. Addig is köszönök mindent. ♥

Valentin-nap (csak olyan barátian)

Utó-Valentin-nap és elő-Remus-szülinap. Roxfortos, első csókos, bénázós-siriusos, pillecukros, szakadékos.