Életjel

Szia és nagyölelés minden esetleg még erre tévedőnek. :) 

Eltűntem, igen - rengeteg minden történt az elmúlt közel egy esztendőben, ami mellett sajnos háttérbe szorult az írás, már ami a fanficeket illeti. Egy saját mesegyűjteményen és meseregényen dolgozom azóta (részletek később, ha minden jól alakul ^^), és persze még mindig megvannak a korábbi sajátvilágos terveim is. 

Fanficek kapcsán: rövidkéket nem nagyon hiszem, hogy fogok még írni (de persze sosem lehet tudni :)), ha igen, akkor valószínűleg már nem magyar nyelven, az enides regénykét viszont szeretném majd egyszer egy szép napon befejezni, mert úgy érzem, hogy nagyon sokat köszönhetek annak a történetnek - ahogy tulajdonképpen minden képzeletfiúnak és képzeletlánynak, akik közel egy évtizeden keresztül meséltek nekem az érzéseikről, bánatról, örömről, fájdalomról, bizalomról, szeretetről, szerelemről. Ebben az időszakban azt hittem, hogy ezeket a dolgokat én, a saját valóságomban soha nem fogom megtapasztalni, míg aztán egy tavaly év végétől idén tavaszig tartó időszak végén elkezdtem végre... élni. Egészen hihetetlen egyébként, hogy mennyi-mennyi minden történt és történik meg velem azok közül a dolgok közül, amikről korábban pötyögtem, ahogy az is sokkoló tud ám lenni, mikor képzeletfiúk hús-vér másával sodor össze az élet, és ad lehetőséget bepótolni pár hónap alatt szinte minden őrültséget, ami annyi éven keresztül csak a fantáziámban létezett. :)

A negatív hangok persze még mindig itt vannak a fejemben, a testdiszmorfia időről időre felerősíti őket, de azt hiszem, lassan, de biztosan, szeretetben és megértésben és biztonságban meg lehet tanulni velük együtt élni - ahogy abban is hiszek, hogy az írás is segít átlendülni a sötétebb időszakokon.

Fogtok még hallani rólam és a képzeletfiaimról és lányaimról (nem lehet tőlünk ilyen könnyen megszabadulni :D), addig is vigyázzatok magatokra, olvassatok, írjatok - és ne féljetek élni. :) 

Karácsonyra újranyitunk :$

Nem, nem írtam semmit azóta sem (:'(), és jobban se vagyok, a körülmények is csak rosszabbodtak azóta, de nem tehetem meg a fiúkkal, hogy az adventi-karácsonyi időszakban is bezárva tartom őket. A korábbi téli-karácsonyi Remus/Sirius (Tekergős) történetkéket itt tudjátok (újra)olvasgatni, az azóta is félkész regénykében is van egy-két karácsonyos fejezet, és... ennyi, ennyire tudom magamat ajánlani. :$ Remélem, jól vagytok, aki nem felejtett el, annak hatalmas köszönet és nagyölelés, aki elfelejtett, annak meg remélem, eszébe jutok ebben az időszakban. ^^ ♥

Hevenyészett útinapló, avagy két félzombi kalandjai Olaszországban

 

Az alcímet Dettitől loptam. :D (hullafáradtan pötyögöm ezt most, nagyon gagyi lesz, kb mintha szóban makognék, kiábrándító vagyok-leszek, bocsi érte :$) 

 

100 szó Budapest

Ezeket még a 100 szó Budapest pályázatra pötyögtem valamikor régen, teljesen kimentek a fejemből, de most megtaláltam, és megmutatom őket. A legjobb 100 közé nyilván egyik sem került be, de legalább kihúzhatom a megpróbáltam-listáról ezt is. ^^"

Covid-napló - újratöltve, 2022.04.08

update: megint elkaptam. 

Hát emberek, másfél éves önkéntes szobafogsággal is összeszedtem ezt a szart. Ha eltűnök, belehaltam. Addig is küldjétek az Erőt. :(

kérdés-kérés

Szóval az van, hogy a napokban ismételten megkaptam, hogy szarul írok/nem tudok írni -- felsorolom nagyjából az engem ért vádakat, aki egyetért velük, jelezze itt kommentben, hátha tudok még fejlődni. Köszönöm. :)

- a stílusom kizökkentő = élvezhetetlen és olvashatatlan

- nagyon primitív, alacsony köznyelvi színvonalon írok

- olyan nyelvtani és nyelvhelyességi hibáim vannak, amikkel illene általános harmadikba visszatakarodnom

- szimplán nincs érzékem az íráshoz, meg úgy általában a szövegekhez

- nem tudom, hogyan kell Remus/Sirius ficeket írni (bevallom, eddig azt sem tudtam, hogy erre van valami általános szabály vagy előírás)

Lehet folytatni is a listát, ne kíméljetek. ^^"

 

Kommentelés

Úgy tűnik, vacakol a blogger a kommentekkel - lehet névtelenül is kommentelni továbbra is a blogon, viszont ha nem ugrik fel a kis "nem vagyok robot" ellenőrző ablak, akkor előfordulhat, hogy nem küldi el/késve küldi el a hozzászólást. :/

Gondoltam egy nagyot...

... és az van, hogy 

a.) van nekem néhány pici gyerekvers és mesepróbálkozásom, és mivel ezek olyan dolgok, amik nem igényelnek sok-sok percet, vagyis a napi semmittevéseim közepette tudnék ilyesmit firkálgatni/gyakorolni, fel fogom őket ide tenni, hátha az ad némi motivációt. :$ akit nagyon elijeszt, annak bocsi, egyértelmű lesz majd, hogy mi nem fic, el fogjátok tudni kerülni + tényleg alig pár darabka van egyelőre. természetesen maradunk R/S fanfic-kuckó, annyira, hogy 

b.) pötyögök egy regényke hosszúságú R/S valamit. igazából a Harry-születéses bigyó folytatása -- avagy igen, tökéletes érzékem van hozzá, hogy a legkevésbé kedvelt (itt is hatalmas köszönet annak a két tündérnek, aki írt nekem visszajelzést ♥♥) történeteimmel foglalkozzak, bár a megnyitásszám amúgy meglepően magas - de gondolom, többek között a saját szereplő miatt sem tetszett sokatoknak az a bigyusz. na most a regénykével az a helyzet, hogy igazából ennek a bizonyos sajátszereplőmnek a történetét szeretném elmesélni, R/S keretekbe ágyazva, nyilván. valamivel a felénél túl járhatok most, lassan lehet, hogy elkezdem megmutatni -- lényeg az, hogy a közeljövőben gyerekversekre meg háborús-szenvedős folytatásos R/S ficre lehet számítani, rövidkéket egy darabig nem tervezek pötyögni. ((aztán lehet, hogy elvisz a covid, mielőtt bármivel bármire jutnék... ^^")) 

jahm, és látom ám a statisztikát, látom, hogy egész sokan meg szoktatok itt fordulni -- nem harapok, se a rosszra, se a jóra, meg tényleg jó lenne, ha nem úgy tűnne, hogy magamban beszélek, szóval aki erre jár, küldhetne nekem egy nagyölelést vagy Nagron gifet vagy egy hús-vér Siriust (Regulust is elfogadok), mert kicsit kezdek már megzakkanni a másfél éve tartó karanténban (avagy igen, vagyunk páran, akiknek az oltás is kockázatos, és csak a teljes elszigeteltség marad), és tényleg nagyon jól tudna most esni minden nem-vagy-egyedül gesztus. :$ 

(életjel)

 Boldog karácsonyt mindenkinek, aki még erre téved néhanapján! ♥ 

(A képzeletfiúkat nem engedtem el, de jelenleg nagyon nem olyanok a körülményeim, hogy tudjak velük foglalkozni. Nagyon sokat tanultam az utóbbi időből, főleg azt, hogy mennyi kis apró hülyeségen problémáztam korábban tökfölöslegesen - nem is sejtve, hogy milyen érzés valódi bajokkal és gondokkal szembesülni.Vigyázzatok magatokra! ♥)

Közérdekű

Elvileg a hónap végén változni fog a blogger felülete - fogalmam sincs, mennyire érinti (érinti-e egyáltalán) ez az oldal megjelenését. Remélhetőleg semennyire. Ha mégis, akkor viszont sanszos, hogy a mostani, általam összetákolt-összekódolt dizájn szépen darabokra hullik. :$ Egyelőre az a terv, hogy
a.) reménykedek, hogy marad így minden
b.) teszek egy próbát újra a merengőn (felengedik-e egyáltalán a történeteimet, stb), hogy legyen hova menekülni átmenetileg, ha itt minden széthullik ^^"
c.) igyekszem megbarátkozni a gyári sablonokkal, és váltani előbb-utóbb. inkább utóbb. :$

update: maradunk itt, maradunk így. :)

Boldog karácsonyt! :)

Szánom-bánom, de idén nem hoztam semmi "meglepetést" karácsonyra, üres kézzel (és néhány ritkaidétlen karácsonyi pulcsiba bújtatott, fagyöngy alatt puszilkodó képzeletfiúval :)) kívánok nagyon-nagyon boldog ünnepeket minden erre tévedőnek. ♥♥♥ 

Helyzetjelentés

Újra írok. Olyan fiúkról, akik senkit nem érdekelnek és akikkel bánni sem tudok, de kell a nyomi kis lelkemnek hogy képzeletvilágokban kalandozva képzeletfiúk képzeletszerelmeiről ábrándozzak. Lényeg, hogy a blog egyelőre újra nyitva lesz, Final Fantasy XV és Remus/Sirius (nem tudok elszakadni tőlük, bocs) bigyók várhatóak meghatározatlan időközönként, illetve szeretnék a nyáron végre hozni egy új részt az évek óta hanyagolt Voldemort-paródiához, ami mostanra valószínűleg már szintén nem érdekel rajtam kívül senkit, de furdal miatta a lelkiismeret. Nagyölelés mindenkinek, aki néhanapján még betéved ide. :) 

szünet/vége

Egy darabig biztosan nem lesz itt semmi - avagy igen, célt ért a másfél éve húzódó gyűlölet- és lejáratóakció, mely szerint egy "írni nem tudó", "karaktermeggyalázó", "Remie-másoló", "rövid kis semmiségeket írogató", "Wolfstar community romboló" szaralak vagyok. Az idézetek forrásainak üzenem, hogy lehet örülni.

Anno egy hatalmas magánéleti tragédia és traumasorozat és a velejáró lelki bajok elől menekültem a fanficekbe. Arra persze nem volt elég ez a kis képzeletvilág, hogy rajta felkapaszkodva kimásszak a gödörből, de legalább egy csendes, biztonságos, gyakran mosolygásra okot adó kis kuckó volt, ahol olyan kedves szavakat kaptam Tőletek, amiket sosem hittem volna, hogy valaha hallani/olvasni fogok, és amikről továbbra se merem hinni, hogy megérdemeltem őket, de - pont ezért is - nagyon-nagyon szépen köszönök mindent. ♥ 

Aztán jött pár idióta kislány a kétszínű, elmebeteg tyúkanyójuk vezérletével, és szépen elérték, hogy legalább akkora szorongást jelentsen már az írás is, mint amivel minden nap küzdök a valóságban is. Oda a biztonságos, szerető kis képzeletvilágom, gyomorgörcs minden egyes bepötyögött szó, pánikroham minden egyes közzétett történet -- alig van már belőlük az utóbbi időben, ezt biztosan észrevettétek. :( Rettegek, ha azt látom, hogy új hozzászólás érkezett, vagy csak kiemelkedően magas az aznapi látogatók száma az oldalon. Nem tudok a történetkéimről beszélni - még akkor sem, ha pozitív, csupakedvesség, csupaszeretet kommentekre kellene válaszolnom. Másfél éve tartozom több levéllel - nem felejtettelek el Titeket, kitartóan imádlak Titeket, és tudom, hogy hihetetlen, de egy ennyire szorongós kis nyomi vagyok, aki hónapok óta csak annyi választ tudna magából kipréselni, hogy "Köszönöm. ♥ Hogy vagy? :)". Ezt meg szégyellem elküldeni válaszul arra a sok-sok kedvességre, amiket Tőletek kaptam. Ne utáljatok nagyon. :(  

Lényeg, hogy egy ideig fölösleges idejönni, viszont fel lehet iratkozni oldalt a hírlevélre - aztán majd kiderül, hogy egy új fic, vagy egy végleg vége poszt következik. Addig is köszönök mindent. ♥

Közérdekű közlemény

Remus/Sirius adventi naptár itt ni - fussatok olvasni, kommentelni, lelkesedni! ^^

update: Drágaságaim, komolyan, ha szívesen olvastok még erről a két képzeletfiúról, jelezzetek már vissza valamit -- mégiscsak karácsony van. lesz. lényeg, hogy sokkal izgalmasabb úgy írni és megmutatni egy történetet, hogy tudjuk, kik állnak a megnyitások száma mögött. naaa, kérlekkérlek. *pitiző kölyökTapmancs-szemek* 

Megújultunk :)

Változtattam ezt-azt a dizájnon, az eddigi ~touch has a memory~ névről (mancsnyomok)-ra váltottunk - a név valószínűleg még változni fog, ha a hónapok óta szabadságon lévő múzsám esetleg hajlandó lesz valamikor visszatérni a kreativitásommal együtt, a kinézethez azonban kelletek, mert tündérkeresztanyám tudtommal sose volt, szóval: ha zavaróak az árnyalatok, az elrendezés, a betűméret, bármi - szóljatok. Ha furán viselkedik az oldal - szóljatok. Bármi gyanúsat láttok, bármi észrevételetek van - szóljatok. Köszönöm. ^^