2018. április 7., szombat

szünet/vége

Egy darabig biztosan nem lesz itt semmi - avagy igen, célt ért a másfél éve húzódó gyűlölet- és lejáratóakció, mely szerint egy "írni nem tudó", "karaktermeggyalázó", "Remie-másoló", "rövid kis semmiségeket írogató", "Wolfstar community romboló" szaralak vagyok. Az idézetek forrásainak üzenem, hogy lehet örülni.

Anno egy hatalmas magánéleti tragédia és traumasorozat és a velejáró lelki bajok elől menekültem a fanficekbe. Arra persze nem volt elég ez a kis képzeletvilág, hogy rajta felkapaszkodva kimásszak a gödörből, de legalább egy csendes, biztonságos, gyakran mosolygásra okot adó kis kuckó volt, ahol olyan kedves szavakat kaptam Tőletek, amiket sosem hittem volna, hogy valaha hallani/olvasni fogok, és amikről továbbra se merem hinni, hogy megérdemeltem őket, de - pont ezért is - nagyon-nagyon szépen köszönök mindent. ♥ 

Aztán jött pár idióta kislány a kétszínű, elmebeteg tyúkanyójuk vezérletével, és szépen elérték, hogy legalább akkora szorongást jelentsen már az írás is, mint amivel minden nap küzdök a valóságban is. Oda a biztonságos, szerető kis képzeletvilágom, gyomorgörcs minden egyes bepötyögött szó, pánikroham minden egyes közzétett történet -- alig van már belőlük az utóbbi időben, ezt biztosan észrevettétek. :( Rettegek, ha azt látom, hogy új hozzászólás érkezett, vagy csak kiemelkedően magas az aznapi látogatók száma az oldalon. Nem tudok a történetkéimről beszélni - még akkor sem, ha pozitív, csupakedvesség, csupaszeretet kommentekre kellene válaszolnom. Másfél éve tartozom több levéllel - nem felejtettelek el Titeket, kitartóan imádlak Titeket, és tudom, hogy hihetetlen, de egy ennyire szorongós kis nyomi vagyok, aki hónapok óta csak annyi választ tudna magából kipréselni, hogy "Köszönöm. ♥ Hogy vagy? :)". Ezt meg szégyellem elküldeni válaszul arra a sok-sok kedvességre, amiket Tőletek kaptam. Ne utáljatok nagyon. :(  

Lényeg, hogy egy ideig fölösleges idejönni, viszont fel lehet iratkozni oldalt a hírlevélre - aztán majd kiderül, hogy egy új fic, vagy egy végleg vége poszt következik. Addig is köszönök mindent. ♥

17 megjegyzés:

  1. Szia picur!

    Nagyon-nagyon dühös vagyok most azokra a személyekre, akik ide sodortak téged. Véleményem szerint senkinek sincs joga piszkálni, zaklatni, és összetörni egy másik embert, legyen az bárki.

    Neked meg csak azt üzenem, kislány, hogy kitartás! Vagyunk még elegen, akik támogatunk, és ezt nem csak az írásra értem. :) Olvastam valahol egy nagyon jó gondolatot, valahogy így szólt: "Mindegy, hogy azt gondolod, sikerülni fog, vagy azt, hogy nem, igazad lesz." Ez számomra nagyon inspiráló, és remélem, számodra is azzá válik. Higgy benne, hogy sikerülni fog minden, kik ők, hogy követ vessenek rád? Ugyan már, erős lány vagy te, el fogod érni, amit akarsz, és a lehető legjobb döntést fogod meghozni, ebben biztos vagyok. :)

    Egy problémám van, mégpedig az, hogy fogalmam sincs, milyen zenét hallgatsz. Számomra a zene is (sok más egyéb mellett) egy kis kuckó, ahova elbújhatok, ami feltölt, aztán a kibújás után újult erővel nézhetek szembe a világgal. (Túl drámai lennék? :D Oké, nem tagadom.) Szóval, a lényeg az, hogy ajánlanék egy (Na jó, inkább kettő. Nem bírok magammal. :P) zeneszámot, ami lehet, majd erőt önt beléd. :) Az egyik: BTS - Two, three, hoping for more good days!, a másik: BTS - Sea. Szigorúan magyar felirattal, mert a koreai nem egy könnyű nyelv. :D

    Szóval kitartás, és sok puszi, kislány, mi támogatunk! :) <3

    - Fanni -^.^-

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. ♥ Köszönöm a kedvességet, a bátorítást, a lelkesítést, mindent. ♥♥♥ És bocsi ezért a semmilyen válaszért. :$ Köszönöm. ♥

      Törlés
    2. ((jahm, "hörgős metált" (by Remie :D) hallgatok amúgy alapból, de köszönöm a zenéket is. ♥ -- ha már itt lentebb és korábban máshol is szóvá tették, hogy nem árulok el túl sokat magamról, akkor tessék, itt van még egy közérdekű infó. :D))

      Törlés
  2. Én nagyon szeretem a stílusodat, szomorú lennék, ha nem olvashatnálak többet. Pihenj kicsit, töltődj fel, aztán várunk vissza! :3 Jusson eszedbe, hogy a Neked címzett névtelen sértések mennyire nevetségesek és alaptalanok: miért lennél "Wolfstar community romboló"? Pont Te, aki egyike vagy azoknak a keveseknek, akik írnak még egyáltalán Wolfstart? :D Fel a fejjel és kitartás! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. ♥ A névtelen kommentekről szerintem már mindent elmondtam, mindent megpróbáltam, nem értem az egészet, csak azt tudom, hogy belefáradtam, de nagyon. ((A "Wolfstar community romboló"-t amúgy speciel pont nem névtelenül kaptam, szóval Hiriajuu-nál (merengő) tudsz róla érdeklődni. Leírtam, tessék, meg lehet lincselni.))

      Törlés
  3. Sokkal nagyobb karriert futhattál volna be, ha nyitottabb vagy az olvasóid felé, fel mered vállalni önmagad és bűnbakkeresés helyett inkább rendszeresen frissítesz. Kár érted.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem mindent megtettem, amihez volt elég erőm, bátorságom, időm.

      Törlés
  4. Renly/Loras-t fogsz még írni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *értetlenkedve mutogat a fenti bejegyzésre*
      rövidebben: nem.

      Törlés
  5. Hiriajuu támadt Neked? Miért? :( Ne törődj se vele, se a többi névtelennel! Kitartás! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Régi történet, gyakorlatilag a kezdete ennek az egész cirkusznak, nem akarok róla beszélni, nem is számít már. Köszönöm. ♥♥♥

      Törlés
  6. Ne az áldozat szerepében tetszelegj, hanem TEGYÉL végre a siker érdekében! Gúnyolódhatsz a kritikus hozzászólásokon, de akkor is többet tudnánk rólad, ha a "magasságot, testsúlyodat, mellbőségedet" elárulnád! Amíg semmit nem tudunk rólad, nem tudunk sajnálni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen!

      Véleményem szerint valamit nagyon félreértettél. Maera nem sajnálatot vár, hanem időt, és támogatást. Valamint elég humoros, hogy itt vagy, és olvasgatod a hozzászólásokat, válaszolsz, de a nevedet nem vállalod fel, csak ugyanazt ismételgeted folyamatosan...

      Ez az én nézőpontom, nem akartalak megsérteni, csak arra kérnélek, hagyd egy kicsit élni az embert, és megértéssel fordulj felé, ne felesleges piszkálással.

      Köszönöm:
      Fanni

      Törlés
    2. *nagyölelés* ♥ *még egy nagyölelés*

      Törlés
    3. Kedves Névtelen, csak most, csak neked: 160, 42, 80. :D

      Törlés
  7. Szia!

    Fuh, már vagy ezer éve nem beszéltünk, de tudnod kell, hogy mindig is imádtam, és imádni is fogom a karaktereket, amiket alkottál, a világot, amit létrehoztál, és úgy mindent, amit csak teremtettél Remuséknak.

    Én a te történeteidnek hála kerültem újra és újra vissza hozzájuk, mert szegények annyira el vannak hanyagolva, de Te mindig visszavezettél hozzájuk. Remélem, hamarosan Te is képes leszel visszatérni hozzájuk, és alkotni velük. Megérdemlik Ők is, és természetesen Te is.

    Elképzelni sem tudom, hogy min mehettél át, mikor elvették tőled ezt a biztonságot nyújtó világot, de nagyon-nagyon drukkolok, hogy ezen túl tudj lépni. És akik azt írják, hogy nem engedted magadhoz közel az olvasóidat, azok tévednek. Én már csak tudom, hiszen én is az olvasód voltam/vagyok, és onnan kezdtünk el levelezni.

    És igen, bár már nagyon régen nem írtál, de tudom, hogy mikor készen állsz rá, fogsz írni, nemcsak e-mailt, de történeteket, és újra azt fogod érezni, amit anno. Mert megérdemled.

    Sok-sok puszi!

    Andi

    (Ezt az idézetet még itt hagyom, pont nemrég néztem meg a Boldogság nyomában című filmet, és nagyon megtetszett.

    "Ne higgy annak, aki azt mondja, nem vagy rá képes! Ha van egy álmod, ne mondj le róla! Ha valaki nem tud valamit, azt szeretné, ha te sem tudnád. Ha akarsz valamit, tegyél érte!"

    Puszika még egyszer)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. úristenúristen, valamiért nem küldött értesítőt a blogger, hogy írtál, és most csak lesek ki a fejemből, és el nem tudom mondani, mennyire boldog/hálás/fogalmam-sincs-mi-ez-az-érzés vagyok. annyira köszönöm, hogy itt vagy, hogy nem haragszol rám (én esküszöm, próbálom összeszedni magam, de évek óta megrekedek a próbálkozás szintjén, katasztrófa vagyok, bocsibocsi. :$), köszönöm a bizalmat és a támogatást és a kedvességet, vagyis csupa-csupa olyasmit, amiből olyan keveset kapok mostanság, hogy már azt se tudom, hogyan kellene rájuk reagálni. :$ köszönöm. ♥ és rengetegszer eszembe jutottál, és fogok írni, amint jobban leszek kicsit. remélem, hamarosan. köszönömköszönöm, puszi. ♥♥♥

      Törlés