2013. augusztus 20., kedd

Voldemort titkos naplója 3.



Megismerjük a Sötét Jegy történetét, megtudjuk, miért tiltott a Tiltott Rengeteg, és Piton talárja alá is bekukkantunk...




1992

Június 22.
A pszichológusom szerint a problémák forrását a múltban kell keresni. Kár, hogy nincs nálam a régi naplóm. Miután horcruxot csináltam belőle (óh, azok a régi szép idők!), odaadtam az egyetlen embernek, akiről biztosan tudtam, hogy soha, semmilyen körülmények között nem jönne rá a titkára: Lucius Malfoynak. Ha lesz elég erőm és türelmem, írok neki, hogy legyen kedves és szolgáltassa vissza lelkem engem megillető darabkáját.


Július 14.
Végre itt vagyunk a brazil tengerparton, erre Nagini ki se dugja az orrát a lakosztályunkból, mert nem „bikinikompatibilis” az alakja.
Minden nap ugyanaz a forgatókönyv: az elsötétített hotelszobába zárkózva siránkozik, és egy hatalmas kehely tejszínhabos, eper öntetes fagylaltot kanalazva bizonygatja, hogy „holnaptól fogyózom”…
Hiába mondom neki, hogy így szép, ahogy van, és mások sokért nem adnák, ha ilyen nyúlánk, hajlékony testtel rendelkeznének! Vegyük csak az én példámat: sokért nem adnám, ha bármilyen testtel rendelkeznék…


Július 30.
Megjött a posta:


Kedves Tom!

Köszönöm a süteményt, nagyon finom volt. El sem hiszem, hogy ennyi év után is emlékszel, hogy a citromos a kedvencem! Ha elfogadsz egy javaslatot, a helyedben én legközelebb valamivel kevesebb mérget tennék bele - akkor hamarabb kézhez kaphatod a válaszomat.

Harry jól van, a nevében is köszönöm az érdeklődést. Biztos vagyok benne, hogy nem haragszik rád a tanév végén történt kis félreértés miatt. Jelenleg egyébként nagynénje otthonában élvezi a szünidőt teljes nyugalomban és békességben. Ráállítottam egy beépített ügynökömet, aki még a leveleit is elkobozza, nehogy barátai apró-cseprő tinigondjai megzavarják a pihenését.
Mondanám, hogy látogasd meg bátran, tizenegy éve azonban védőbűbájt szórtam a házra, mely a közeledésedre nyomban működésbe lép, és bizonytalan időre neonzöld, jódlizó gumikacsává változtat.

Hogy tetszik Brazília? Remélem, kellemes időjárást sikerült kifognotok.
Nagini hogy van? Élvezi a nyaralást? Add át neki szívélyes üdvözletem.

Vigyázzatok magatokra! És legyetek jók, ha tudtok.

Maradok nem őszinte híved:
Albus Dumbledore


Ui. Megadtam a címedet pár embernek, remélem, nem gond.



Kedves Albus!

Szomorúan hallom, hogy nem voltál megelégedve a muffintésztába kevert adalékanyag hatásával. Megfogadom a tanácsod, a jövőben mindenképp változtatok a dózison. Legalább kellemesen teltek a kóma alatti erotikus látomásaid?

Azért halkan megjegyezném: a te mézsöröd se semmi - Nagini rendszerint azzal hánytatja magát. Egyébként köszöni szépen, megvan. A nyaralást sajnos nem élvezi annyira, mint arra számítottam: szeszélyes női természete igencsak rányomja bélyegét a hangulatunkra, és az sem segít a helyzeten, hogy hónapok óta reménytelenül szerelmes Perselusba. Bízom benne, hamar túlteszi magát rajta – kedvelem Perselust, de azt azért nem szeretném, ha beházasodna a családba. Köztünk legyen szólva, egy kicsit talán féltékeny is vagyok rá...

Örülök, hogy Potter nem haragszik. Így visszagondolva, elég csúnya dolgokat vágtam a fejéhez… Kissé elragadtattam magam a pillanat hevében, talán még a szüleit is megemlítettem. Ha kérhetnék egy szívességet, megpróbálnád tisztázni előtte a szülei halálának körülményeit? Szerintem valaki igencsak félreinformálta a fiút.
Kedves tőled, hogy figyelmeztetsz a Potter házát védő bűbájra. Való igaz, nem szívesen költöznék egy neonzöld, jódlizó gumikacsa testébe.

Brazília csodaszép hely, majd küldök fotókat. Az időjárással sajnos nincs szerencsénk, egyfolytában hét ágra süt a nap, sehol egy sötét felhő, baljós ködfolt vagy fagyos széllökés. Elég undorító.

Természetesen nem probléma, hogy kiszivárogtattad a szupertitkos tartózkodási helyemet. A híveimnek esélyt kell adni, hogy megtalálhassanak, és ismét körém gyűljenek. Hamarosan úgyis visszatérek még titkosabb luxusvillámba, az albán erdők legmélyére. A pontos címet majd megadom.

Felétek mi újság?

Üdv,
Voldemort


PS. Eltöprengtem ezen a „Legyetek jók, ha tudtok. ” gondolaton. Nagyon szép szavak. Egyszerűek, mégis szívbemarkolóan őszinték. Saját találmány?


Augusztus 5.
Eddig azt hittem, hogy az ibizai strandon citromport áruló, tarka virágokkal teletűzdelt szakállú, hippi korszakát élő Dumbledore-nál bizarrabb látvány nem létezik. Tévedtem. A Copacabanán kockahasát süttető, koktélt szürcsölgető Perselus sokkal groteszkebb jelenség.

Az az igazság, hogy sosem láttam még Pitont civilben, s bár a mendemondák az én fülembe is eljutottak, erre azért nem számítottam: a strand legdögösebb bikinis bombázói legyeskednek körülötte, egymással versengve kenegetik magas faktorszámú naptejjel meglepően izmos, tetovált felsőtestét, fésülgetik teljes odaadással a természet elemeinek és a fésű fokainak ellenálló frizuráját, emelik sóhajtozva ajkaihoz a pink, napernyős szívószálat - miközben ő eszelős tekintettel mered fürdőnadrágjára, kezei pedig szorgosan matatnak az ölében… Persze tudom, hogy nem véletlenül hívtuk őt a szerelmi bájitalok mesterének, de ez akkor is túlzás! Főként, hogy csak szédíti a nőket, hisz legbelül továbbra is az után a bögyös vörös után sóvárog...

De legalább sikerült végre megértenem, hogyan hozhatta ki Perselus Nagini amatőr portréját a „Tervezz te is Sötét Jegyet!” pályázat győzteseként.

Emlékszem, akkora vita volt a Jegy dizájnja körül, hogy végül kénytelen voltam pályázatot meghirdetni és szakértő zsűrire bízni a választást. Sajnos csak utólag jöttem rá, hogy mivel jómagam is beneveztem, nem vehettem részt a zsűrizésben.
Így került végül Perselus kezébe a döntés.
A feladat roppant egyszerű volt: bárki küldhetett be képet arról a tárgyról vagy élőlényről, amit a legjobban szeret, amire a legjobban vágyik, vagy amiről úgy érzi, legjobban kifejezi a halálfalói eszmét. Természetesen előnyt jelentett, ha az alkotás egyszerre több kritériumnak is megfelelt.

A kiírásra összesen tizenegy pályamű érkezett: saját, szivárványugró unikornist ábrázoló remekművem mellett egyedül Bella vázlatában láttam fantáziát - melyről az én tökéletes arcképem mosolygott rám vissza. Nagini saját magát fotózta le a fürdőszobatükör előtt csücsörítve, és ezzel a képpel nevezett – persze előtte még valami photoshop nevű bűbájjal levarázsolt magáról pár kilót, eltüntette a kisebb-nagyobb bőrhibáit és a szeme alatti karikákat, valamint rádobott a képre néhány tetszetős effektet és egy koponyát, mivel épp rocker korszakát élte. Lucius számára a körkefe-hajlakk-kondicionáló trió szimbolizálta a boldog halálfalót, amire Narcissa reakciója egy olló volt. Fenrir „Kiscica gombolyaggal” című alkotását küldte be, Dumbledore két darab citromporos zacskót javasolt, „Mert mi a jobb egy zacskó citrompornál? Két zacskó citrompor!” szlogennel. Érkezett továbbá egy üveg Lángnyelv Whiskyt ábrázoló rajz, Sirius Black aláírással. Crak és Monstro üres papírt adtak be – nyilván nem értették a feladat lényegét. Dolohovot sajnos ki kellett zárnunk, a kiírás szabályai ugyanis egyértelműen kimondták, hogy a tizennyolc éven felülieknek való tartalom automatikusan elutasításra kerül.

Mindezek ismeretében el lehet képzelni, mekkora volt a döbbenet és a felháborodás, mikor Perselus Naginit kiáltotta ki a pályázat nyertesének!

Évtizedekig vergődtem kétségek között, el sem tudtam képzelni, mi kivetnivalót találhatott Piton az anatómiailag is tökéletes kivitelezésű, színpompás szivárvány felett kecsesen szökkenő, gyöngyházfényű, ezüstsörényű unikornisomban! A parton sütkérező Perselus meztelen felsőtestét elnézve azonban már világos, miért Nagini zsebelte be a győzelmet: egyértelműen az ő terve mutatott legjobban a Piton felkarját díszítő Sugar Skull tetoválás társaságában.

A televarrt felsőtestű szerelmi bájitalmester legendája tehát nem kamu - ezek után kíváncsi vagyok, vajon a híres intim piercingek is léteznek-e… Azaz – miket is beszélek! – dehogy vagyok kíváncsi!


Augusztus 22.
Megjöttek az első rajongói levelek!


Kedves Sötét Nagyúr!

Szerintem te tök jó fej vagy! Én Neked szurkolok!

Puszi: Pansy


Kedves Pansy!

Igazán aranyos vagy. Ha a későbbiekben kedved támad, csatlakozz „Halálfalók” néven elhíresült kis csoportomhoz. Rendszeresen tartunk kisebb-nagyobb összejöveteleket, a társaság egész kellemes, van ingyen kaja, a beszélgetés általában világuralmi tervek, szerény személyem dicsőítése, jól bevált süteményreceptek, muglikínzási módszerek vagy hajápolási praktikák körül folyik. A legjobb az egészben, hogy lehet menő tetoválásod – és garantálom, hogy még a szüleid sem mernek majd beszólni miatta, ha meglátják!
Természetesen jöhetnek a barátaid is, mindenkit örömmel fogadunk köreinkben. Innivalót - lehetőleg alkoholt - hozzatok!
Ha bármi egyéb kérdésed van, bizalommal fordulj Piton professzorhoz, ő boldogan segít.

Üdvözlettel,
Voldemort


Kedves Tudjukki!

Hallottam híresen finom macaronjaidról.
Nem gondolkodtál még azon, hogy valamilyen formában megoszd ezeket a kiváló recepteket velünk, egyszerű háziasszonyokkal?
Biztosan nagy lenne iránta az érdeklődés!

Köszönettel: Molly


Kedves Molly!

El sem tudom mondani, mekkora örömmel tölt el a tudat, hogy konyhaművészetem híre a – te szavaiddal élve – egyszerű háziasszonyok körében sem merült feledésbe.

Elismerem, jómagam is eljátszottam már saját szakácskönyv kiadásának a gondolatával. Biztosíthatlak róla, hogy az elmúlt évtizedben ért megpróbáltatások ellenére nem mondtam le erről az álmomról, sőt, negyedik helyen szerepel „Nagyúri teendők” listámon: egész pontosan a „világuralom”, az „unikornis farm” és „a varázsvilág megtisztítása a sárvérűektől” után, közvetlenül a „luxus állatmenhely szőrtelen állatoknak” és a „saját divatmárka” előtt.

Szóval kérlek, légy türelemmel – szakácskönyveim idővel ott sorakoznak majd a Czikornyai és Patza polcain. Neked és kedves családodnak természetesen küldök majd dedikált példányt.

Ha addig is új ízékre vágynál, javaslom, keresd meg bátran a Roxfort segítőkész bájitaltan professzorát, Perselus Pitont. Ki merem jelenteni, hogy ő készíti a világon a második legfinomabb somlói galuskát - közvetlenül utánam.

Üdvözlettel,
Voldemort


Szeptember 4.
Nagini rájött, hogy lopom a levélpapírjait. Büntetésből egész hétvégén csajos filmeket fogunk nézni, miközben elméletben befonjuk egymás haját. Nem is olyan rossz program.


Szeptember 27.
Kitaláltam, hogy menjünk el cirkuszba, hátha az jobb kedvre deríti Naginit.

Később:
Rég szórakoztam ilyen jól! Megnéztük a nagy csinnadrattával beharangozott kígyóbűvölők műsorát – közben folyamatosan beszólogattunk a kígyóknak. A végére teljesen bepöccentek, és rávetették magukat a gondozóikra meg a nézőkre. Teljes volt a káosz, az emberek sikoltozva menekültek, mi meg fetrengtünk a röhögéstől! Imádok gonosznak lenni!

Az egyik kígyó bepróbálkozott Nagininál, de ő csúnyán kikosarazta. Pedig volt olyan jóképű, mint Perselus… Ki érti a nőket?


Október 11.
Visszatértünk Albániába.
Jól esik ez a síri csend az elmúlt hónapok vidám nyüzsgése után.
Esténként kiülök a verandára, mélyen magamba szívom a fák sűrűjéből felszálló rothadás és a kis kertemben nyíló krizantémok illatától terhes, dermesztő őszi levegőt, és órákon át gyönyörködöm az éjszakai erdő élettelen, hátborzongató varázsában.

Időnként eszembe jutnak annak a Molly nevű nőnek a szavai. Talán nyithatnék egy saját cukrászdát… Voldy Süti, vagy Chez Voldy. Talán Voldy Falatozója. Esetleg Sötét Falás… vagy, meg is van: Halál Falás! Kár, hogy ezt már évekkel ezelőtt ellőttem…


Október 31.

Kedves Tom!

Először is elnézésedet kérem, hogy csak most válaszolok. Remélem, hosszas hallgatásom nem ringatott afféle hiú ábrándokba, hogy időközben távoztam az élők sorából. Ha netán mégis, biztosíthatlak róla, hogy kiváló fizikai állapotnak örvendek. Minden tekintetben.

Szomorúan hallom, hogy Nagini továbbra is táplálkozási zavarokkal küzd. Ha erre jártok, mindenképp ugorjatok be a gyengélkedőre, Madam Pomfrey biztosan tud segíteni.
Szívügyekre már jóval nehezebb lesz gyógyírt találni. A szerelem, a szerelem… a szerelem sötét verem!
Egyébként sosem értettem, mit esznek a nők Perseluson. Bár meg kell hagyni, egész formás hátsója van…

Felénk nem történik mostanság semmi különös. Szokásos tanévkezdő beszédemben ismét kihangsúlyoztam, hogy a Tiltott Rengeteg nem véletlenül viseli a tiltott jelzőt, és bárki, aki bemerészkedik, szörnyű kínhalállal hal. Úgy láttam, ezúttal megtette hatását a kínpadról, júdásbölcsőről, karóba húzásról, és további mugli kínzási és kivégzési módszerekről tartott prezentációm. Mondhatsz bármit, én akkor is imádom ezeket a muglikat!
Jut eszembe, Hagrid mesélte, hogy valamikor május végén Mógussal kar… vagyis inkább koponyaöltve kikergettétek a kis kíváncsi lurkókat az erdőből. Hatalmas köszönet érte, nem is tudom, mi lett volna, ha megtalálják az illegális citrompor-ültetvényemet!

Harry sikeresen megérkezett az iskolába. Az utolsó pillanatban sikerült meggyőznöm a fúriafüzet, hogy személyesen üdvözölje a Kis Túlélőt, aki immár méltán viseli ezt az becenevet.

Minerva elég furcsán viselkedik mostanában. Esténként bezárkózik a szobájába, hangszigetelő bűbájt szór a falakra, a reggelinél pedig csillogó szemekkel és zilált frizurával jelenik meg. Állítólag valami szupertitkos, világszenzáció projekten dolgozik – ha engem kérdezel, castingot tart a legújabb hardcore sado-mazo orgy videójához. Próba szerencse alapon azért elküldtem neki a portfóliómat.

Tegnap azt hittem, Perselus megmosta a haját, de kiderült, hogy csak megázott.

Felvettem egy túlzott önértékelésben, hisztrionikus személyiségzavarban és feltűnőségi viszketegségben szenvedő selyemfiút SVK tanárnak. Egész jó fogásnak tűnt, de mikor rámarkoltam, hogy megbizonyosodjak róla, hevesen tiltakozott. Azonnal kirúghattam volna, de inkább igyekszem majd egész évben kínos, egóromboló szituációkba keverni. Ha jól sejtem, jövőre már úgysem lesz közöttünk.

Hát, körülbelül ennyi lenne… Jah, és valaki már megint kinyitotta a Titkok Kamráját. Gondoltam megkérdezem, nincs-e véletlenül valami, amit el szeretnél mondani.

Puszilom Naginit.

Vigyázzatok magatokra! És legyeket jók, ha tudtok.

Maradok nem őszinte híved:
Albus Dumbledore


Kedves Albus!

Korainak egyáltalán nem nevezhető, borzasztó kínok közt történő elhalálozásoddal kapcsolatos reményeim ezek szerint hiábavalóak voltak. Bevallom, kellemetlenül érint a dolog, de hát ilyen az élet. Spongyát rá!

Kinyitották a Titkok Kamráját? Hát ez meglepett. Komolyan… Azért bízom benne, hogy a történelem legalább az ötven évvel ezelőttihez hasonló eredményességgel ismétli meg önmagát.
Nem, továbbra sincs semmi, amit el szeretnék neked mondani.

Miért nevezik Pottert Kis Túlélőnek? Ugye nem hordoz valami veszélyes, ne adj’ Merlin, halálos vírust? Tudod, hogy érzékeny vagyok az ilyesmire…
Egyébként elfelejtettél válaszolni arra a kérdésemre, hogy tudnád-e tisztázni a nevemet Potter előtt.

Még nem is kérdeztem, hogy van Fawkes. Hányadik életében is jár most?

Sok sikert a filmes karrieredhez.

Küldök megint sütit, fogyaszd egészséggel! Kivételesen finom, és nem tartalmaz semmit, ami ne lenne belevaló.

Üdv, Voldemort


PS. Ez a szerelem - sötét verem hasonlat roppant találó. Saját kútfőből ered?


Később:
Már vagy ötven éve nem takarítottam a Kamrát. Kellemetlen. Az öreg Malazár nem fog örülni…


November 2.
Gyanús nekem ez a Kamranyitogatás. Nincs más választásom, írnom kell Luciusnak.

Egyébként elég unalmasan telnek a napok.
Naginivel általában kő-papír-ollót játszunk. Nem túl élvezetes, tekintve, hogy egyikünknek sincs keze.


November 4.

Magasztos Nagyuram!

El sem tudom mondani, mekkora megtiszteltetés, hogy annak idején nekem ajándékoztad a szívedet, vagy legalábbis annak egy darabját!

Ha ezt tudom, sosem tettem volna olyan szörnyűséget, amit sajnos már megtettem.

Évtizedeken át őriztem a naplót, pont úgy, ahogy parancsoltad. Megtettem minden tőlem telhetőt, úgy óvtam és védtem, mintha a saját hajszálam lett volna! Borítóját minden nap fényesítettem, lapjait egyenként kiszellőztettem. Napközben az ablak melletti vitrinben tartottam, ahonnan csodás kilátás nyílik a környező hegyekre. Éjjelente aztán az ágyba fektettem, Narcissa helyére (az én drága feleségem ezt sosem sérelmezte, sőt, boldogan mondott le puha fekhelyéről, és töltötte máshol az éjszakákat!), betakargattam, megigazgattam a párnáját, esti mesét olvastam és altatódalt énekeltem neki.

Idén nyáron azonban, mikor a kis Draco hazatért első roxfortos éve után, és elmesélte, hogy az iskolában hemzsegnek a sárvérűek, úgy véltem, cselekednem kell.
Annak idején Te magad említetted, hogy a napló egyféle kulcs a Kamrához. Úgy hittem, eljött az idő, hogy használjuk, és szabadjára engedjük a szörnyeteget, mely megtisztítja a Roxfortot mindazoktól, akik nem méltók rá, hogy ott tanuljanak.

Remélem, nem tekinted ezt az egyetlen, esendő emberi mivoltomból fakadó hibámat megbocsáthatatlan bűnnek.
Az én családom sosem feledkezett meg Rólad, és az Általad képviselt eszmékről.

Dracónak Te vagy a példaképe, múlt héten Rólad írt fogalmazást az iskolában: arról, hogy milyen csodálatos, megbocsátó, zseniális, elbűvölő, utánozhatatlan, megbocsátó, jóképű, kegyes, tehetséges, megbocsátó, furfangos, igazságos, megbocsátó, lenyűgöző, bölcs, hatalmas, tökéletes, megbocsátó, éles eszű, erős, briliáns, nagyszerű és megbocsátó vagy. Vagyis csupa olyasmiről, amit én meséltem neki Rólad az évek során.

Cissy örül, hogy újra hallani Felőled. Bízik benne, hogy visszatérésed pozitív változást hoz az életébe, mert – állítása szerint - jelenleg megőrül az unalomtól egy beképzelt, narcisztikus, málnás sampon illatú, piperkőc idióta mellett. El sem tudom képzelni, kiről beszélhet (remélem, nem csal meg titokban!), de a leírás alapján szimpatikus alak lehet.

Kérlek Nagyuram, ne haragudj rám, legodaadóbb hívedre! Könyörgöm, gondolj bele a helyzetembe – mi mást tehettem volna?

Maradok első számú híved:
Lucius Malfoy


Kedves Talpnya… Lucius!

Hogy mi mást tehettél volna? Hmm. Mondjuk évekkel ezelőtt felköthetted volna magad a hajadnál fogva az első szembejövő fára.

Feldühítettél, Lucius. Biztosíthatlak róla, hogy ostoba cselekedeted nem marad büntetlenül.
Lehet, hogy pár év múlva megbízom egy nehéz és veszélyes feladattal a fiadat, mellyel egyértelmű, hogy képtelen lesz megbirkózni, és vagy a vállára nehezedő kötelesség terhétől törik meg, vagy a küldetés sikertelensége okozza a vesztét. De az is lehet, hogy Imperius átkot szórok a fodrászodra, aki egy szép napon majd véletlenül Weasley-vörössel melírozza és bedauerolja a hajadat.

Egyébként meg elég a sárvérűekről szóló átlátszó meséidből. Mindketten tudjuk, miért vetemedtél erre az aljas árulásra: nyilván azt hitted, hogy a Kamrában rejtettem el a híres, szélnek-esőnek-rontásnak ellenálló hajegyenesítő-főzetem titkos receptjét.

Szomorú, hogy az ember a saját talpnyalóiban sem bízhat. Mondanám, hogy csalódtam benned Lucius, de nem is vártam… nem is várhattam mást tőled.
És csak úgy mellékesen megjegyezném, hogy ne keverd a szív és a lélek szavakat. Tudom, hogy szokták együtt használni a kettőt, de a mi esetünkben ez meglehetősen kellemetlen félreértésekhez vezethet.

Tűnődj el a fentieken, Lucius.
És kezdj el barátkozni a göndör, vörös fürtök gondolatával.

Üdv,
Voldemort


November 19.
Na, megjelentek az első gyűlölködők is. Azt hiszem, ezek sem az én napjaim…


Te, akit nem nevezünk nevén!

Szállj le Harryről!
Ő az enyém!

Ginny


Kedves Ginny!

Egy kicsit több tiszteletet várnék.
Biztosíthatlak róla, hogy sosem tartózkodtam még Harryn, és a jövőben sem áll szándékomban intim közelségbe kerülni vele. Ugyanakkor jobb, ha tudod, hogy tavaly rajtakaptam őt, amint a bátyáddal enyelgett a láthatatlanná tévő köpenye alatt.
És csak úgy mellékesen megjegyezném, hogy többet tudok rólad, mint hinnéd. Például, hogy előszeretettel olvasol bele mások naplójába. Vagy, hogy tollas a hátad. Kakastollas.

Üdvözlettel,
Voldemort


Tisztelt Olvasónk!

Tájékoztatom, hogy az alábbi kötetek kölcsönzési határideje ötven éve lejárt:

Tíz tipp a halhatatlansághoz
Lélektöredék: egy horcrux vallomásai
Haladók párszaszó nyelvkönyve
Mese Kristályliliomról, a csintalan kis unikornisról
Kézikönyv a tartós világuralomhoz
Könnyű és gyors muffinok
Hogyan legyek főgonosz?

Kérem, mihamarabb rendezze tartozását.
A késedelmi díj fizetésétől, Dumbledore igazgató úr közbenjárására, eltekintünk.

Köszönettel:

Irma Cvikker
a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola könyvtárvezetője


December 6.
Reggel összefutottam Dumbledore és Hagrid gyerekével (mindig is sejtettem, hogy van köztük valami): fehér szakállas, vörös taláros behemót. Szerintem kvibli az ürge.
Fel kéne jelenteni a Minisztériumnál, elvégre megbűvölt szánon repked a mugli házak fölött. Persze Dumbledore hozzátartozójaként nyilván protekciót élvez... Hm, talán Hagridot le tudnám csukatni, biztos van valami rendelet, ami tiltja a repülő rénszarvasok tenyésztését.

Visszatérve a ma reggelre: nevéhez híven tényleg rémes egy alak! Rémesen idegesítő. Tiszta apja. Vagy anyja, mit tudom én.

Amint megláttam a felém közeledő szőrös képét, el akartam menekülni – de észrevett (most sem tudom, hogy csinálta!), és megállított.
- Jó fiú voltál az idén, Tom?
- Ez most valami beugratós kérdés? – feleltem gyanakodva.
- Én vagyok a Rémapó – magyarázta. A nevét lehet, hogy félreértettem, mivel Hagridhoz hasonlóan ő is képtelen volt normálisan artikulálni attól az undok, bozontos szakálltól. - Ha jó fiú voltál, kapsz tőlem ajándékot. A rosszaknak ellenben csak virgács jár!
- Öhm. Ha lehet, én mindkettőt kérném. Igazából mindent kérnék, amit abban a nagy zsákban cipel a bácsi, és másoknak tervez odaadni. Tetszik tudni, egy szép napon úgyis minden az enyém lesz, mivel én leszek a Világ Ura – bukott ki belőlem gyermeki őszinteséggel a kelleténél talán részletesebb válasz.
- Értem, Tom… – mosolygott rám szelíden, és kotorászni kezdett a puttonyában. Kicsit zavart, hogy olyan szánakozva nézett nem létező szemeimbe, mintha legalábbis nem lennék normális.
Hamarosan aztán előhúzott a hatalmas zsákból két nevetségesen apró, vörös zacskót.
- Ezt – mutatott az egyik csomagra – Nagininek küldöm. Csökkentett zsírtartalmú, Update 1-es csokoládé. Remélem, megfelel.
- Kösz – ízlelgettem zavarodottan ezt az általam ritkán használt szót, miközben átvettem az ajándékzacskókat. Tulajdonképpen egész egyszerű szavacska, még Nagini is meg tudná tanulni: a szösz, szesz, szósz, szász már úgyis egész jól mennek neki. - De nem kérhetném inkább zöld csomagolásban?
Az öreg megcsóválta a fejét, és felkapta a zsákját.
- Hohohohó! – búcsúzott, én pedig csak álltam ott letaglózva, hosszú-hosszú percekig, nem létező kezeimben szorongatva azokat a bugyuta, griffendéles nejlonszatyrokat…. Létezik, hogy ez a túlméretezett kertitörpe ellopta a védjegyemnek számító, „Hohohohó!” ördögi kacajt?!


December 18.

Kedves Nagyuram!

Fogadd őszinte bocsánatkérésemet, amiért nyaralásom alatt bátorkodtam nem észrevenni test nélkül korzózó hatalmas szellemedet a tengerparton. Mint azt feltehetőleg te is láttad, egészen más dolog kötötte le a figyelmemet. Tavaly karácsonyra kaptam Dumbledore-tól azt az átkozott Rubik-kockát, és se varázslással, se anélkül nem tudom kirakni!
Persze egyáltalán nem lep meg, hogy nekem semmi sem sikerül. Már hozzászoktam az érzéshez.
De nem panaszkodom.

Akkor sem panaszkodtam, mikor Dumbledore közölte velem, hogy idén sem taníthatom én a Sötét Varázslatok Kivédését az idegesítő, szemtelen, nehézfejű kölyköknek.
Ha már az átlagon aluli képességekkel rendelkező diákoknál tartunk: a minap kiderült, hogy Potter párszaszájú. Végre hasznát vehetem a fiúnak - segíthet válaszolni Nagini leveleire.

Visszakanyarodva eredeti témánkhoz, örömmel hallom, hogy két lábon járó művészeti galériához hasonlatos felsőtestem elnyerte tetszésedet. Természetesen a piercingek is léteznek, ám ha megérzésem nem csal, erről nem kívánsz saját szemeddel meggyőződni. Az Albert herceget végül nem csináltattam meg, helyette azonban kifejlesztettem egy saját intim piercing fajtát, Félvér Herceg néven. Amennyiben részletesebb leírást szeretnél a testékszer pontos elhelyezkedését illetően, szólj, és szívesen beszámolok róla. Ha kívánod, egy gyors varázsigével meg is csinálom neked - természetesen csak azután, hogy visszanyerted tapintható fizikai valódat. Az első napok meglehetősen kellemetlenek, de a végeredmény magáért beszél…

Különös dolgok történnek a Roxfortban. El sem tudom képzelni, miért fordul mostanság mindenki hozzám tanácsot, segítséget várva különféle - nagyrészt magánjellegű - gondjaira… Mégis minek néznek engem, lelkisegély-szolgálatnak?

Hamarosan válaszolok Nagini leveleire, addig is, kérlek, add át neki üdvözletem.

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

Kívánok minden jót (ami nekem már sosem adatik meg):
Perselus Piton


Kedves Perselus!

Semmi gond, elsőre én is alig ismertelek fel. Nagini üzeni, hogy ne idegeskedj ilyen apróságokon, mert árt a szépségednek.
Amúgy nem is tudtam, hogy leveleket küldözget neked. Azt hiszem, sejtem, mi lehet bennük… Kérlek, légy vele kíméletes, mikor darabokra töröd közös jövőtökről szőtt álmait. Tudod, milyen érzékeny.

Az a baj veled, hogy negatívan állsz a dolgokhoz. Lazíts egy kicsit. Menj, vegyél egy forró fürdőt, most meg szépen a hajad, és újult erővel, önbizalommal telve állj neki ismét annak a kockának! Meglátod, sikerülni fog – ahogy bármi más is az életben. Minden a megfelelő hozzáálláson, no meg az én kedvemen múlik.

Fogalmam sincs, miért fordul hozzád mindenki a problémáival. Talán látják rajtad hogy milyen jólelkű, segítőkész és emberszerető teremtés vagy.
Mindazonáltal, kétlem, hogy bárki is lelkisegély-szolgálatnak nézne. Ha engem kérdezel, sokkal jobban hasonlítasz egy óriásdenevérre.

Ne keseregj annyit, fel a fejjel és elő a samponnal!

Üdv,
Voldemort


December 24.

Kedves Tom!

Rég hallottam felőled. Csak nem esett valami bajod?
Feltételezem, nehezen viseled a karácsonyt – a család, a boldogság, a béke és a szeretet fogalma mindig is távol állt tőled.

Fawkes remekül van, köszöni kérdésedet. Legutóbb ugyan rendesen belakmározott a nekem címzett süteményedből, ami nyilván megülte kissé a begyét, mert pár perccel később lángra is kapott. Néhány napig édes, pihés kiscsibe volt, azóta már dackorszakát éli.
Ugye milyen gyorsan nőnek ezek a gyerekek? Biztos te is hasonlót érzel, ha Naginire pillantasz.

Megnyugtathatlak, Harrynek semmi baja. Pár hete ugyan eltalálta egy gurkó, majd a ripityára tört csontjai egy „véletlen” baleset folytán fel is szívódtak, de ezt a jelentéktelen karcolást leszámítva makkegészséges.

A másik kérdésedre viszont nem véletlenül nem válaszoltam.
Sajnálom, de nem áll szándékomban elmesélni Harrynek, milyen balszerencsés véletlenek folytán veszítette el a szüze… szüleit. Ha megtenném, félek, kénytelen lennék szólni a jóslatról is – ami további, igen kínos kérdésekhez vezetne.

Tényleg, te talán még nem is tudsz róla!
*Azt hiszem, eljött az ideje, hogy elmondjam neked, amit már tizenhárom éve el kellett volna mondanom. Ha megajándékozol egy kis türelemmel, mindent olvasni fogsz, amit tudnod kell. Ha befejeztem, szidhatsz, dühönghetsz. Örülni fogok neki.

Tizenhárom éve, egy hideg, esős estén, a Szárnyas Vadkanba mentem, szobára. Ne érts félre. Csupán azért mentem oda, hogy megismerkedjem valakivel, aki a jóslástantanári posztra jelentkezett. Feltett szándékom volt törölni a divinációt a tantárgyak közül, hogy így keletkező szabad perceikben az Imperius átok alatt álló, dolguk végeztével pedig felejtésbűbájon áteső nebulók citrompor palántáimat gondozzák, de mivel a jelentkező egy nagy hírű, tehetséges orákulum ükunokája volt, kíváncsiságom megkövetelte, hogy találkozzam vele. Csalódnom kellett. Mint kiderült, az orákulum kifejezés nem az orál szótőből ered, az illető pedig nem mutatta szikráját sem jós-, sem más típusú tehetségnek... A tőlem telhető legtapintatosabb módon közöltem vele, hogy nála bénább, rondább, libidólohasztóbb pancsert nem hordott hátán a föld, hogy a helyében mentem elásnám magam egy nagy rakás trolltrágya mélyére, és hogy nem találom alkalmasnak az állásra. Elbúcsúztam tőle, de előbb még megkínáltam egy zacskó citromporral.

Sajnos nem sejtettem, hogy már van benne egy kis löket - bár a fülledt helyiségben a szemüvegemre kicsapódó sherrypárlatból következtethettem volna rá.
Jegyezd meg, Tom: Citromporra sherry, mindenkor, sherryre citrompor, meggyötör.

Mikor a nő hallucinálni kezdett, rángatózott és habzó szájjal vicsorogva összefüggéstelen szavakat hörgött kopt nyelven, azonnal tudtam, hogy valami nincs rendben. Igen megijedtem, mivel épp azokban a napokban érkezett a Minisztérium citromporkapcsolatokért felelős főosztályáról egy levél, mely figyelmeztetett, hogy amennyiben még egyszer engedély nélküli citrompor-árusításon kapnak, úgy búcsút inthetek csokibékás képemnek.

Az volt a célom, hogy a lehető legkisebb feltűnéssel távozzak a bűntett helyszínéről. Ennek érdekében jeleztem a házimanóknak, hogy göngyölítsék fel a vörös szőnyeget, zavarják szét az ajtó előtt várakozó harsonásokat és a fogadásomra kirendelt aurori díszszakaszt, a lesifotósok között pedig terjesszék el a hírt, hogy a jó és a rossz oldal két ügyeletes szívtipróját, Sirius Blacket és Lucius Malfoyt kéz a kézben látták besétálni Madam Puddifoot kávézójába.
Indulásra készen nyúltam a kilincs felé, mikor megakadt a tekintetem az ajtó melletti hatalmas, rózsás tapéta borította fülkagylón. Egy pillanatig eltöprengtem a látottakon, majd bölcsen megállapítottam, hogy itt még a falnak is füle van.
Nem volt más megoldás, további óvintézkedéseket kellett tennem. Első lépésként tanári állást ajánlottam az azóta is zavarodott elméjű nőnek, hogy folyamatosan szem előtt legyen, és a biztonság kedvéért kezébe nyomtam egy üveg soha el nem fogyó sherryt, hogy tartsa a száját.

Ezt követően minden a terveim és a szándékom szerint történt: elhintettem a titokzatos jóslatról szóló mendemondák magjait, a feszültség nőttön-nőtt, Sötét Jegyek jelentek meg az égen… Sosem gondolkodtál azon, vajon ki küldte fel őket?
Színház az egész világ, Tom, és színész benne minden férfi és nő! És pont erre volt nekem szükségem: hiteles színjátékra, főszerepben egy közkedvelt, ártatlan családdal és egy kevésbé kedvelt és ártatlan, ugyanakkor jóhiszemű és könnyen félrevezethető sötét varázslóval. Előbbire a Potter családot szemeltem ki (James Potter egyre növekvő népszerűségi indexe komoly fenyegetést jelentett a Szombati Boszorkány „Korunk Kedvenc Varázslói” toplistáján elfoglalt első helyemre - ideje volt egy kicsit megleckéztetnem), míg utóbbira pont kapóra jöttél te, gyermeki naivitásoddal és csillapíthatatlan sóvárgásoddal a világuralom és az édesség után.

Magyarázattal tartozom neked, Tom. Meg kell magyaráznom egy öregember hibáit… Sajnálom, hogy nem avattalak be a tervembe. Elfelejtettem. Most már belátom, hogy arra, amit tettem, és amit – veled kapcsolatban – elmulasztottam megtenni, arra a korom nyomja rá a bélyegét. Te, ifjú lévén, nem tudhatod, hogyan gondolkodik, és hogyan érez egy idős ember. Az öregen viszont számon kérhető, ha elfelejt dolgokat. Én pedig, úgy tűnik, elfelejtettem.
Ennek fényében remélem, nincs köztünk nagyobb harag, mint eddig volt.

Boldog karácsonyt!

Puszilom Naginit.

Vigyázzatok magatokra! És legyetek jók, ha tudtok.

Maradok nem őszinte híved:
Albus Dumbledore


Kedves Albus!

Örülök, hogy őszinte voltál. Mondanám, hogy sokat jelent nekem, de valójában semmit. Hagyjuk is, ami elmúlt, elmúlt, változtatni azon már nem tudunk!

Csak úgy mellesleg: nem dolgozik egész véletlenül ismerősöd a Minisztérium Rejtély- és Misztériumügyi Főosztályán? Gondolok itt főként az Időteremre…

Most, hogy mondod, nekem is feltűnt annak idején az a sok Sötét Jegy… És én még büszke voltam, hogy a híveim végre kitesznek magukért!
Sőt, meg is jutalmaztam őket! Luciustól persze visszakérhetném a selyemfény varázshajvasalót, no de Dolohovtól a legmenőbb night clubokba szóló tagsági kártyát, Craktól és Monstrótól az étkezési jegyet, Perselustól a vidámparki belépőt (bár ha jól emlékszem, valamiért nem ment el… mindegy, már biztos nem érvényes), Narcissától a Lucius mentes wellness hétvégét és Bellától azokat a közös éjszakákat…?!
El sem hiszem, hogy hagytam magam így rászedni!

Ha jobban belegondolok, Nagini mintha említette is volna egyszer, egy jól sikerült halálfaló összejövetel vége felé, hogy gyanúsak neki az éjszakai égbolt legkülönbözőbb pontjain sorra felröppenő Jegyek - miközben mi önfeledten táncikálva hallgatunk valami I Was Made for Lovin’ You** című mugli slágert Perselus karaoke előadásában, Lucius szerelmet vall egy kispárnának, Narcissa eltűnik Dolohovval a hálószoba ajtaja mögött, Avery üres tekintettel fixíroz egy pontot a falon, Karkarov egy üveg vodkával a kezében Hamletet szaval, Bella Cruciatus átkokkal bombázza a ruhafogast, Nott másodpercenként lefejeli az ajtófélfát, az eszméletlen Crak meztelenül terpeszkedik a pezsgővel teli jacuzziban, Monstro ezzel mit sem törődve, jóízűen kortyolgatja a medence tartalmát, Macnair bonyolult matematikai képleteket vezet le a saját testnedveiben fetrengő Rosier cipőjének, a többiek pedig a lakás egyéb pontjain fekszenek félájultan… Hogy ez nekem miért nem tűnt fel akkor?!

Na mindegy… Mit is akartam? Ó igen, Potter. Tudtam én, hogy baj lesz azokkal a gurkókkal! Észrevetted, hogy végül mindig nekem lesz igazam?

Amúgy kedves, hogy közbenjártál az érdekemben Madam Cvikkernél. A könyveket persze eszem ágában sincs visszavinni. Nem mintha nem fújnám már őket kívülről – de a könyvtári tartozás határozottan jót tesz a rosszfiús imidzsemnek.

Mi hír felétek? Hogy megy a suli?

Kellemes ünnepeket!

Üdv,
Voldemort


PS. Különösen tetszett a „Színház az egész világ…” kezdetű gondolat. Te találtad ki?



---------------------

*A következő sorok kisebb-nagyobb változtatásokkal a Harry Potter és a Főnix Rendjéből származnak
** Kiss – I Was Made for Lovin’ You (http://www.youtube.com/watch?v=kNGNLo8K6Fk)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése: