Évszakok

Gondolatok és négy apró jelenetecske, bennük a fiúk szerelmének története, a roppant elcsépelt
tavasz-nyár-ősz-tél klisére bontva.

Megjegyzés: kísérleti bigyusz, csupagiccs. Szóltam. (Bár a töredékes kis sorokat szeretem benne. :$)

Tapmancs bosszúja

 

Álmos reggeli összebújás, 'megint-kirúgtak-mikor-megtudták-mi-vagyok'-Remus, 'te-vagy-mindenség-legcsodálatosabb-csodája'-Sirius, és egy kis Tapmancs-féle megtorlás Remus egyik korábbi munkahelyén.
Humorosnak szánt bigyó, ami inkább lett fájdalmasan béna, mint humoros. :D Rajz innen.

It can't rain all the time

Első háború idején. Félelem, halál, szerelmeskedés. Szívdobbanás, esőcseppek, óraketyegés. Fájdalmasan őszinte Sirius. 18+

Megjegyzés: Május 2-re íródott, két napos késéssel. Előző este A hollót néztem, reggel pedig esett az eső. Jár hozzá ezt-hallgattam-írás-közben zene is: Placebo - Without You I'm Nothing -- ha nem működne a link. És ha érdekel valakit. :$

Mondtam már, hogy szeretlek?

Párbeszédes (= 100% leírásmentes) kis rögtönzés, Roxfort után, költözés, önálló élet, Sirius és az sz-betűs szó.

Az utolsó

Utolsó közös holdtölte - már csak Remus és Sirius, de még Azkaban előtt vagyunk. Közvetlenül Azkaban előtt vagyunk, szóval bizalmatlanság és gyanú is van, bőven. Nem tudok korhatáros jelenetet írni, de azért kitartóan próbálkozom vele -- itt is megpróbáltam. 18+
Ehhez kapcsolódik.

Az első

Roxfort, első közös átváltozás, egy kis James-szemszög, egy kis jóbarát!James, Szellemszállás, gyengélkedő, sok-sok édes-béna Remus/Sirius ügyetlenkedés.
Kapcsolódó headcanonom: Remus közvetlenül a holdtölték után (és előtt) jóval merészebb, mint a hónap többi napján - Siriusom meg ritka esetlen és bizonytalan kezdetben, ha az érzéseiről van szó. (Nagyon nem szeretem a nagymenő hódító Sirius-ábrázolást. Ez van.)

Szíriusz 2.

Remus gondolatok, a függöny utánról. Váltakozó E/1 és E/3, váltakozó múlt és jelen, sötét, véres, durva, könnyes, többet nem lesz ilyen, ígérem. 18+

Megjegyzés: A karakterekkel kísérleteztem, és azt hiszem, túlmentem a határon: nagyon nem így képzelem őket. Szóval az egész bigyó abszolút kísérleti. :$

„Hullongó tollak voltunk egyedül…”

Kihívásra készült, Azkaban utáni nyár. Clarey bétázta, javítgatta, a címet adta, lelkesített. Igazából két történet lett volna, egy slash és egy bromance, előbbi saját célra, utóbbi a kihívásra, de végül csak egy lett, az is az utolsó utáni pillanatban, sírva-szenvedve összehozva. A fiúkat természetesen nem így látom, és utáltam őket így ábrázolni - valószínűleg ezért is olyan béna és idegen és klisés az egész. Nem őszinte. :(

Javít a helyzeten ez a fanart. :D